Idén az első félévben még jól teljesít a magyar autóipar és -kereskedelem, de az év végére a globális hatások már érezhetők lesznek nálunk is
Az európai autópiacon tapasztalt ellentmondásos folyamatok – a tavalyi erős fellendülést idén visszaesés követte - éreztették hatásukat Magyarországon is, ahol a járműgyártás meghatározó gazdasági ágazat. Idehaza a feldolgozóipari termelés 26,9 százalékát kitevő és ahhoz legnagyobb mértékben hozzájáruló járműgyártás volumene 5,3 százalékkal csökkent 2024 első negyedévében az előző év hasonló időszakához képest. „A szektor idehaza egyelőre kockázati szempontból vegyes képet mutat: idén még összességében fellendülés várható, ám az év második felétől trendfordulót várunk” – összegzi Bujdosó Tünde, az Allianz Trade magyarországi kockázatkezelési igazgatója a vállalat friss piacelemzésének legfontosabb megállapítását.
Az autógyártók körében a vállalati felszámolási esetek aránya 2023-ban alacsony, 1,4 százalék volt, amely csökkenést mutatott a 2022-es 1,8 százalékos arányhoz képest. Ez a kedvező trend idén is folytatódhat, köszönhetően az új autóipari beruházásoknak (Audi, Mercedes, BMW, BYD), illetve a kormányzati stratégiának, amelynek célja, hogy Magyarországot a globális autóipari átalakulás és az elektromos járművekre történő átállás egyik legfontosabb helyszínévé tegye. Ezért nem meglepő, hogy az autógyártók és autóalkatrész gyártók körében a felszámolási esetek aránya 2024 első negyedévében 1 százalék alatt maradt. Bujdosó Tünde elsősorban azoknál az autóipari beszállítóknál lát emelkedő kockázatokat az idei év második felétől kezdődően, amelyek nagy mértékben a belsőégésű-motor technológiákba fektettek be korábban. „Globálisan már érzékeljük a késedelmes fizetések, a fizetésátütemezések emelkedő számát, amely azt vetíti előre, hogy az év második felétől a fizetésképtelenségi esetek száma is várhatóan emelkedni fog” – figyelmeztet az Allianz Trade szakértője.
Egyre népszerűbbek az elektromos autók a magyarok körében is
Az Európai Unió gépjárműpiaca 2023-ban 13,9 százalékos bővüléssel zárta az évet, elérve a 10,5 millió darabos éves volument. Ezzel szemben Magyarországon 2023 decemberében az új személygépkocsi-regisztrációk száma 3,4 százalékos csökkenést mutatott az előző év azonos időszakához képest. Ugyanakkor év végén már érezhető volt a fordulat, hiszen a személygépkocsik és járműalkatrészek értékesítése 2023 decemberében 4,2 százalékkal nőtt 2022 decemberéhez viszonyítva.
A magyar értékesítési adatokból is látszik, hogy hazánkban is egyre népszerűbb az elektromos és a hibrid meghajtás. Az európai adatok pedig azt mutatják, hogy az akkumulátoros-elektromos autók 2023-ban a vásárlók körében már a harmadik legnépszerűbb választásnak bizonyultak.
Decemberben a piaci részesedésük a forgalomba állított autók alapján 18,5 százalékra ugrott, ami hozzájárult ahhoz, hogy az egész évre 14,6 százalékos részesedést érjenek el, megelőzve a dízelüzeműeket, amelyek 13,6 százalékon maradtak. A benzines autók 35,3 százalékkal megőrizték vezető helyüket, míg a hibrid-elektromos autók 25,8 százalékos piaci részesedéssel a második helyet foglalták el.
A hazai trendeket tovább elemezve elmondható, hogy a tavalyi visszaesésnek köszönhetően az autókereskedők körében a felszámolások aránya duplájára, 11 százalékra nőtt 2023-ban a megelőző év 5 százalékához képest. Ugyanakkor a magyar járműpiac fordított idén, nagyon erősen kezdte a 2024-es évet, és az Allianz Trade szakértője szerint minden adott a további fellendüléshez. A személygépkocsik piaca jól teljesített, különösen az elektromos autóké: az első négy hónapban mintegy 7000-rel több személygépkocsit helyeztek forgalomba, mint 2023-ban vagy akár 2022-ben. Ezzel párhuzamosan az autókereskedők körében a felszámolások aránya 2024 első negyedévében enyhén csökkent 2,1 százalékra, szemben a 2023 első negyedévi 2,7 százalékkal.
730 ezer európai munkahely sorsa kérdéses
„Az európai, és az attól jelentős mértékben függő magyar autóipar növekedési kilátásait három tényező fogja befolyásolni a következő években: a meghajtás-technológiák alakulása, az uniós előírások változásai és a kínai gyártók térhódítása és piaci reakciói” – állítja Bujdosó Tünde, aki szerint a kereslet alakulása alapján, és figyelembe véve, hogy a szigorodó CO2-célkitűzések csak 2035-ben lépnek életbe, az elektromos autók értékesítésének növekedése Európában várhatóan a legalacsonyabb lesz a három legnagyobb piac (USA, Kína) közül. Az előrejelzések szerint az eladások 2024-ben mintegy 3,5 millió darabot érnek el, ami az előző évhez képest szerény, kevesebb mint 10 százalékos növekedést tükröz, szemben a Kínában várható 30 százalékos, és az Egyesült Államokban prognosztizált 20 százalékos növekedéssel.
Az európai gazdaság és ezzel együtt hazánk számára is a fő kockázati tényező a kínai autógyártók növekvő versenye mind Kínán belül, mind a nemzetközi - és főképpen az európai - piacokon. Mivel Európa nyitottabb a nemzetközi versenyre, és az európai cégek vannak leginkább jelen Kínában, Bujdosó Tünde úgy véli, hogy az európai cégeket fenyegeti leginkább a piaci részesedésvesztés az elkövetkező években. Ez pedig Magyarországot is érinteni fogja.
A németországi autóipari csődök száma eddig viszonylag mérsékelt maradt más országokhoz, például Franciaországhoz és az Egyesült Királysághoz, valamint az országon belüli más ágazatokhoz képest. Az emelkedő tendencia (+13% y/y 2023-ban) azonban megerősíti, hogy több cég küzd az ágazatban bekövetkezett változásokhoz való alkalmazkodással. Ami a foglalkoztatást illeti, mivel egy elektromos autó kevesebb alkatrészből áll, az Allianz Trade becslései szerint a gyártási szegmensekben működő vállalatok 30 százalékkal kevesebb emberrel működhetnek a jövőben. Ez 730 ezer munkahelyet jelentene az Európai Unióban, ezen belül legalább 260 ezer munkahely kerül veszélybe Németországban. Mivel a magyar járműgyártás német kitettsége magas, ezért ennek hazánkra nézve is komoly következményei lesznek.
A kínai piaci inváziónak is vannak korlátai
Kína jelentős helyzeti előnybe került az elektromos autók piacán és bomlasztó erőként lépett fel, kihívás elé állítva a hagyományos autóipari nagyvállalatokat. Ugyanakkor a geopolitikai feszültségek, az elektromos autók iránt év eleje óta tapasztalható keresletcsökkenés, a Tesla által indított árverseny, illetve a szabályozási és esetleges importkorlátozási bizonytalanságok megtörhetik a kínai expanziót. Bujdosó Tünde kiemelte: a kínai cégek hatalmas beruházásokat hajtottak végre az elektromos technológiába, és a nyersanyag-finomítástól az autógyártásig bővítették gyártási kapacitásaikat, ugyanakkor a globális kereslet lehűlésével a teljes ellátási láncban felmerült a túlkapacitás problémája. Kínában az elektromos akkumulátorok gyártási kapacitása messze meghaladta a hazai keresletet, az autógyártók körében pedig a teljes kapacitáskihasználtság 2019 óta 50 százalék alatt mozog.
Mivel a belföldi piacon fokozódik a verseny, és a kapacitások felhalmozódnak, számos kínai autógyártó a nemzetközi terjeszkedést tette prioritássá. A növekvő geopolitikai feszültségek azonban alááshatják erőfeszítéseiket, és csökkenthetik nyereségességüket. „Arról nem is beszélve, hogy az akkumulátortechnológia gyors fejlődése, különösen a szilárdtest-akkumulátorok, a nátriumion akkumulátorok és a szilícium-anódok fejlődése megingathatja Kína domináns pozícióját az akkumulátor-ellátási láncban” – emlékeztet az Allianz trade szakértője.
A szabályozás és a politika még felforgathat mindent
Még egyáltalán nem eldöntött, hogy milyen meghajtás milyen gyorsan válik dominánssá. Miközben a dízel háttérbe szorulása látványos, addig a vártnál lassabb lehet a benzines autók iránti kereslet csökkenése, illetve a hibrid autók és a teljesen elektromos meghajtású járművek közül egyelőre még az előbbi jóval népszerűbb. A kezdetben erőteljes szabályozások is lekövették ezt a piaci igényt. Az Európai Unió az új, fosszilis üzemanyaggal működő járművek értékesítésére vonatkozó 2035-ös tilalomban kivételt tett az e-üzemanyagok számára, míg az Egyesült Királyság a fosszilis üzemanyaggal működő járművekre vonatkozó hasonló tilalmat 2030-ról 2035-re halasztotta. Az Egyesült Államokban pedig az idei elnökválasztás eredménye lehet hatással az EV-átállásra a világ második legnagyobb autópiacán. „Ezek a fejlemények is irányítják a technológiai harc, a szabályozási döntések, a piaci dinamika és a geopolitikai tényezők bonyolult kölcsönhatásait, a globális autóipar zöld átalakulását, és ezt a transzformációs kockázatot a szektor és a kapcsolódó szektorok elemzésekor mint fontos tényezőt figyelembe kell venni” – hangsúlyozza Bujdosó Tünde.